A kliensszerelem alapvető kérdés a kliens-terapeuta viszonyában.
A romantikus érzelmek megjelenése a kliens érzelmi állapotát + terápiás előrehaladását is hátrányosan érinthetik, valamint a terapeuta magánéletét és munkáját terhelhetik.
A terapeutának mindenképpen tisztáznia kell magában, hogy hogyan fog reagálni, ha benne vagy a kliensben szerelmi-szexuális érzelmi töltet jelenik meg.
Mégis, mit tehet egy terapeuta a romantikus érzelmek elkerülésére, vagy ha a helyzet már kialakult, akkor a mielőbbi tisztázás érdekében, hogy az a lehető legkevesebb negatív hatással járjon?
- Először is fontos, hogy a kliens-terapeuta kapcsolat elején nagyon pontosan tisztázzák a kereteket!
- A kliens legyen tisztában a terapeuta helyzetével, szerepével a kapcsolatban, és a kapcsolat céljával!
- Legyen tisztában a kapcsolat jövőbeli alakulásának lehetőségeivel, és azzal is, hogy milyen lehetőségek vannak kizárva!
- És talán ennél is fontosabb, hogy a terapeuta tisztában legyen a saját vágyaival, folyamatosan észlelje a saját érzelmei alakulását a klienssel kapcsolatban, és mindemellett egy nagyon határozott elköteleződés legyen benne a szakma iránt, amely a segítő és etikus hozzáállást magába foglalja.
- Tisztáznia kell magában, hogy nem létezhet olyan alternatíva, amelyben a kliens-terapeuta kapcsolat továbbfejlődhet egy intim, romantikus kapcsolattá.
- Tisztáznia kell magában, hogy a kapcsolat arról szól, hogy a klienssel végzett közös munka eredményeképpen a kliens képes lesz az önálló, terapeutától független életvezetésre, amely kielégíti a kliens saját igényeit. És itt ki kell emelni a terapeutától független minőséget!
A pszichológiai munka egy szolgáltatás, vagy ha úgy tetszik, szolgálat bizonyos szinten. A terapeuta a kapcsolat ellentételezéseként a klienstől kapott óradíjat, valamint a terápiás folyamat haladásának sikerélményét kapja – esetleg új tapasztalatokat, amelyek mindenképpen a terápiás folyamatra vonatkoznak! Tehát nem magánéleti „hasznot” hoz neki a klienssel fenntartott kapcsolat, mint ahogy ilyet nem is hozhat közvetlenül!
Véleményem szerint a pszichológusnak etikai kötelessége a saját önismeretét szinten tartani, fejleszteni – mind a saját, mind a kliense érdekében! S bár a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe nyíltan nem tárgyalja az önismeret fontosságát, a szakmai kompetenciába és felkészültségbe nyilvánvalóan beletartozik ez is.
