Sokakat érdekel, mi is zajlik egy pszichológusnál. Ott van a rejtelmes szoba, amiben a pszichológus és a kliens, páciens – ahogy tetszik – ülnek, szexről beszélgetnek, és arról, hogy a kliens mindig is gyűlölte az anyját. Végül is a pszichológusnál kiderül, hogy aki oda megy, azzal valami baj van. Vagy mégsem?
Úgy látom, a környezetemben is több az előítélet azokkal szemben, akik a pszichológust választják, mint amennyire elismerik ezeket az embereket. Úgy gondolják róluk, “nem normálisak”, vagy hogy “valami baj van velük”. Pedig bevallani, hogy nem vagyok tökéletes, és megkeresni a lehető legjobb módját annak, hogy megváltozhassam, nem bűn, nem hiba! Sőt, valójában azok, akik önként keresik fel a pszichológust, és eltökélt szándékuk jobbá válni, példát mutatnak mindannyiunknak! Még a pszichológusnak is! Példát belátásról, beismerésről, és példát arról, hogy tudjam, én is ember vagyok, hibákkal, botlásokkal, és a legtöbb, amit megtehetek, hogy holnap próbálok jobb lenni. És ha egyedül nem megy, hát merek és tudok segítséget kérni. Merek meghallani másokat, és megfontolni, amit más emberek mondanak / látnak velem kapcsolatban. De főleg: merek magamba nézni!
Márai Sándor ír a Füveskönyvben arról, hogy az ember bármerre járhat a világban, akárhova elutazhat, és mindent, de mindent megnézhet – az igazi utazás mégis akkor kezdődik, amikor magába mer tekinteni.
Akit pedig érdekel, hogy mégis mi zajlik a pszichológus rendelőjében, annak ajánlom az In Treatment c. sorozatot, amely tanulságos és egészen élethű képet fest arról, mi minden történik kliens és terapeuta között – és mi minden történik a lelkekben.
A trailert megtaláltam a youtube-on, de sajnos nincs hozzá magyar felirat, úgyhogy angolul tudók előnyben.
Remélhetőleg nemsokára készítenek hozzá magyar szinkront is, mert ez tényleg azon ritka értelmes és hasznos sorozatok egyike, ami minél több emberhez el kell, hogy jusson.
