HTML

Ismerd meg Önmagad!

életvezetési konzultáció, depresszió, önbizalmi és párkapcsolati gondok ELÉRHETŐSÉGEM: +36-70/7707-512 arpad.szokolai@gmail.com


Depresszió – Életet mentett?

2011.05.16. 12:46 Szokolai

 

Napjaink trendje, hogy mindent – néha a legkisebb rosszkedvet is – depressziónak címkézünk. De mi is a depresszió valójában? Mit „kell” ahhoz produkálni, hogy valakire bizton mondhassuk: depressziós? És egyáltalán: fontos-e, hogy a hétköznapi életben meghúzzunk egy határvonalat, amin innen az egészségesek, azon túl pedig a depressziósok országa húzódik?

  

A válaszom: Nem feltétlenül!

És hogy miért nem?

Az evolúciós szemléletben nevelkedett emberben megfogalmazódik a kérdés, hogyha a depresszió tüneti jellemzői, illetve maga a depresszió ilyen gyakran fordul elő a civilizált társadalmakban, akkor vajon sejthetünk-e valami mélyebb összefüggést a háttérben? Esetleg azért maradt fent napjainkig is a „depressziós stratégia”, mert segít az alkalmazkodásban bizonyos életesemények bekövetkeztekor?

A válaszom: Egyre valószínűbb, hogy így van!

Az állatvilágban is megfigyelhető olyan viselkedés, amely szinte teljesen megfelel az ember depressziós viselkedésének. Az állatok legtöbbször olyan helyzetben produkálják ezt a viselkedésmintát, amikor a (további) erőfeszítéseket nem fogja siker kísérni, illetve ha harcolni veszélyesebb lehet, mint feladni a küzdelmet. A depresszió egyik sajátos jellemzője, hogy gyakran haragot érez a személy, amely le van gátolva. Ezt a haragot sokszor maga ellen fordítja, amiért nem képes változtatni a saját helyzetén. Csakhogy az ún. „két szék technika” ékesen példázza, hogy az ember a saját belső párbeszédeivel is képes olyan hatást gyakorolni önmagára, mintha egy másik ember mondaná neki a fejben lejátszott monológot. Ezért veszélyes magunkat ostorozni, hibáztatni gondolatban, ugyanis érzelmi szinten nem teszünk különbséget aközött, hogy ezt valaki más mondja-e nekünk, vagy a saját fejünkben „szólnak” ezek a hangok, és így önmagát tartja a személy egy alárendelődő pozícióban, mivel folyton bírálja önmagát.

 

Helyzetek az állatvilágban, ahol előnyös a harag gátoltsága:
  • erősebb egyeddel szemben – hiszen elkerüli a biztos vereséggel járó sérülést, esetleg halált
  • vérségi kötelékekben – hiszen nem tesz kárt a „saját génállományában”
  • szövetségesekkel szemben – hiszen nem bomlik fel a nyereséges kapcsolat

 

Két szék technika
A pszichológusok így nevezik azt a szerepjátékot, amikor a személy fejében megszólaló különféle hangoknak úgy adunk „testet”, hogy egyszer az egyik, azután a másik székre ül a személy, és eljátsza, hogy az első széken ő a saját édesanyja, amint éppen korholja valamilyen hibájáért, a másik széken pedig önmaga, akinek ez nagyon rosszul esik.

 

A depresszió, amivel hétköznapi helyzetekben általában találkozunk, az ún. reaktív depresszió. Ez azt jelenti, hogy a depressziós állapot mögött tisztán fellelhető egy ok. Érdemes elgondolkodni, hogy vajon mi az ok, ami miatt depressziószerű állapotba kerültünk. Gyakran arról van szó, hogy egy olyan veszteséggel kerülünk szembe, amely felett nincs kontrollunk. Ilyen egy szeretett személy halála, vagy a szakítás. Éppen ezért a gyász nagyban hasonlít a depresszióhoz. Depressziót eredményezhet, ha az ember a fontos életterületeken – munka, barátok, család-párkapcsolat – nem kapja meg a megfelelő elismerést, így úgy érezheti, ő értéktelen, és nincs befolyása a dolgok felett. Egy túlságosan kizsigerelő munkahely is vezethet depresszív állapothoz.

Szintén ok lehet, ha a haragunkat nem merjük kimutatni. Maga a harag megfékezése is egy olyan mechanizmus, amely azt a legátolt, tehetetlen állapotot idézi fel az emberben, amely a depresszióban gyakran előfordul. Persze a harag kimutatása nem agressziót jelent feltétlenül – csupán a határok egyértelmű kijelölését, és azt, hogy tudtára hozzuk a másik félnek, mikor enged meg magának túl sokat.

Fontos meglátni, hogy a depresszív állapotnak üzenete van! A személy élethelyzete olyan, hogy valami miatt ő legyőzetve érzi magát. Olyan helyzetben érzi magát, amelyben nincs joga és ereje sem tenni a dolgok megváltoztatásáért. Ha sikerül megtalálni, hogy mik azok a konkrét életterületek, amelyeken ilyen alárendelődő helyzetbe kényszerül a személy, akkor nem csak ahhoz jutunk közelebb, hogy a jelenlegi szenvedését csillapítani tudjuk, hanem ahhoz is, hogy olyan forrásait találhassuk meg a boldogságnak, amelyeket talán a „rossz hangulata” előtt sem ismert a személy.

Vegyük észre, hogy a depresszió nem a mai világ egy „nyűglődése”, hanem figyelemreméltó tünetegyüttes! Egy olyan reakció bizonyos élethelyzetek eddig rejtve lévő dimenziójára amely mind a depressziós személynek, mind a neki segítő szakembereknek értékes információt hordoz arra vonatkozóan, hogyan lehet nem csak normális, de egészséges, boldog, beteljesült életet élni!

A cikk szerkesztett változata a http://www.pink.hu/egeszseg/depresszio-eletet-menthet-2124332/?system=cachefrissit URL alatt olvasható a www.pink.hu oldalon.

 

Szólj hozzá!

Címkék: technika szék állapot két depresszív jelei derpesszió

süti beállítások módosítása